Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tojásdíszítés

Wikipédia:

"A tojásdíszítés a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete. A tojásfestéshez bármilyen tojás felhasználható, de általában minél nagyobb a tojás és minél erősebb a héja, annál jobban megfelel. A tojásfestés Európa számos országában húsvéti hagyomány, amely a locsolkodáshoz kapcsolódik, de a tojások díszítése más kultúrákban is elterjedt. A tojásdíszítő eljárásoknak se szeri, se száma, így készülhetnek festett, karcolt, rátétes, mosott, vésett, viaszolt, csipkézett, metszett, patkolt, faragott és maratott technikával is.

Története

A liba, kacsa és tyúktojásokat általában kifújják (a tojás tartalmát a tojás két végén fúrt lyukon keresztül kiürítik), majd az üres héjat festik, rajzolják, faragják, patkolják vagy más módszerrel díszítik.

Az emu és a strucc tojásai olyan nagyok és a tojás héja olyan vastag, hogy különösebb probléma nélkül lehet faragni. Az emu tojásánál ráadásul nagy eltérés van a héj külső részének és belső rétegeinek színe között. Dél-Afrikában 60 000 éves, faragott mintákkal díszített strucctojásokat találtak.[2]

Az orosz cári udvarnak dolgozó ékszerész, Peter Carl Fabergé nemesfémből és drágakövekből készített tojásokat a cári család számára. A Fabergé-tojás néven ismert ékszerdobozok azonban csak hasonlítottak a tojásra, de nem az volt az alapanyaguk.

A perzsa kultúrában szintén elterjedt szokás volt a tojások díszítése, amelyre elsősorban a tavaszi napéjegyenlőség környékén került sor. Ekkor volt ugyanis a perzsa újév (norouz), amikor a családtagok közösen díszítettek tojásokat és azokat egy tálba helyezték. Feltehetően innen származik az a keresztény hagyomány is, hogy húsvétkor tojást festünk, díszítünk,[3][4] amely elsősorban Európa keleti részén maradt fenn a mai napig, mint néphagyomány.[5]

A kereszténység a húsvét ünnepét, az azt megelőző böjtöt és a húsvéti tojást feltehetően együtt emelte át a pogány tradíciókból,[6] és a kereszténység elterjedésével a tojást, mint ősi életszimbólumot, összekapcsolták a feltámadás ünnepével.[7] A húsvétra festett tojások hagyományos színe a piros, amely Krisztus vérét jelképezte.

A húsvéti tojásokat manapság már sokféle technikával díszítik, többek között festéssel, karcolással, faragással, varrással, patkolással, felragasztott formákkal vagy filctollal.[8]

A tojások díszítésének egy különleges technikája a tojáspatkolás, amelyhez általában libatojás (mérete) és ólomlemezt (könnyű formálhatósága) használnak. A tojáspatkolás világrekordere a székesfehérvári Koszpek József, aki 1119 darab, kézzel készített patkót helyezett el egy strucctojáson. Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, amit kölni látogatásakor kapott a pápa."